Torz a hang, kapkodó a vágás, néhol bevillan egy-egy nem odaillő fénynyaláb. Csodálatos amatőrök játsszák a szerepeket, tán a saját ruhájukban. Mégis, napokkal később is eszébe jut a nézőnek: mi lehet Nucával? Erdély csodái végképp beköltöznek a lélekbe.Poór István filmrendező magánpénzéből forgatta a filmet; amellyel elindított, folytatott valamit, ami nemzeti filmkultúrának nevezhető.

Funtinel-mező, háttérben a Görgényi havasokkal.
(fotó: egyszeruek.blogspot)

Wass Albert: A funtineli boszorkány – könyvismertető:

Az amerikai emigráció “legmagyarabb” írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának egyik legismertebb (sok kiadást megért és több nyelvre lefordított) regénye. A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített romantikus, meseszerű története – az író jelentősebb írásaihoz hasonlóan – a szűkebb szülőhazába, Erdélybe kalauzolja vissza az olvasóközönséget.

A háromkötetes, terjedelmes regény hősnője a boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű, hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud. Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal. Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát, szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő, sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig elrabolja a gyermeket – unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban bolyongva teljesíti be végzetét – saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát.

A regény költőire stilizált nyelven megírt, az iparosodó – Monarchián belüli – Románia jellegzetes társadalmi, nemzeti és nemzetiségi alakjait felvonultató, a legendákat és a természet szépségét egyesítő, korábrázoló mű, amely bizonyos értelemben számot vet a történelemmel és benne a változó társadalmi renddel – az úri, “kiváltságos” osztály hibáival is. Mondanivalója és művészien formált stílusa az erdélyi epika maradandó vonalába kapcsolja a művet – Nyírő novelláinak és Tamási Áron prózájának hangulatát idézve. – Izgalmas cselekményvezetésű, lélekemelő olvasmány.

(Legaza Ilona_cg_nyomán)