A nőtudományok jelenleg is foglalkoznak új irányzatok terjesztésével, amelyek elutasítják a szélsőségeket. Napjainkban olyan multivalens törekvés látszik kibontakozni, amely igyekszik levetkőzni a radikális attitűdöt, és megpróbál behatolni egy számára ismeretlen területre: a konzervativizmusba.

A konzervatív női érdekképviselet alapjai sem maiak, és mondhatni, hogy a feminizmus eleve keresztény alapokból nőtt ki. Kultúrkörünkben a férfi és nő, Isten és ember előtti egyenlősége olyan egyetemes érték, amelynek elérése önmagát beteljesítő tanítás. Két fontos tétele a minden, mindenki, férfi és nő, valamint a hatalom számára is: a közösségteremtés és a szolgálat.

A vállalkozás ezúttal sem egyszerű, mert a véleményformáló szónokok a szélsőliberális toposzoktól eltérő nézőpontot súlyos tudatlanságnak minősítik. Véleményük szerint idejétmúlt gondolkodásra vall a konzervatív (értsd: elmaradott) értékrend visszaállítása, mivel bármely eltérés vagy kritika a szabadságeszme és a fennálló világrend árulását jelenti.

FÜLSZÖVEG

A feminizmus olyan, mint a foci. Mindenki ért hozzá. Tehát fontos. Szakkönyvek, elemzések, tévéműsorok foglalkoznak vele; többnyire férfihangon – akár a futballal.

Az első mondatok megfogalmazása után, pillanatra megfordult a fejemben, hogy – miként a szép- és a szakirodalomban oly sok nő megtette már -, hogy férfinév alatt írjak. Pl. Dr. Julio Barbaro Horvath (amelyet egyik jeles szépíró barát talált ki), esetleg »Szép« Fecske János (ki valós személy, s nem mellesleg a nagyapám volt), de visszakanyarodtam a sajáthoz, és persze a kaptafához.

Közel húsz éve foglalkozom nőtörténeti kutatásokkal. A témában több monográfiát, publikációt, szak- és szépirodalmi művet adtam közre. Talán nem szerénytelenség azt mondani, hogy a konzervatív feminizmus hazai értője lettem, köszönhetően a több ezer oldalnyi nőtörténettel foglalkozó szakirodalom tanulmányozásának, illetve sok-sok órányi kortársakkal folytatott beszélgetés, életútinterjú és kérdőív elemzésének.

Célom ezúttal is az, hogy nő írjon nőkről, nőknek és férfiaknak, s megkísérelje a női érdekvédelemhez kapcsolódó tévhitek tisztázását, s mindkét nem által elfogadható, józan irány körvonalazását. Jelen kötetecske a nők történetének, és a feminizmus eredői megismertetésére, s az iránta érzett ellenszenv kialakulásának elbeszélésére vállalkozik. Fentiek kibontakoztatása azonban nem egyenlő a panaszkodással, sokkal inkább a tények ismertetésével. Kérdések:

Vajon miért nem szeretik a feminizmust? Kik a feministák? És kik a valódi érdekvédők? Mi a nők álláspontja e témában?

A sorozat impresszumában szereplő »hjb« rövidítés a kezdet kezdetén, egy lapszerkesztőségben született, ahol rendhagyó cikkeket írtam, mondhatni: szociográfia műfajban. Végül e sorozat is abból nőtt ki: közreadja hjb, benne a hétköznapi embert érintő, rázós témák megjelenítésével.

Horváth Júlia Borbála: A konzervatív feminizmus. Hogyan szabaduljunk meg a szélsőséges gender-ideológiától? című könyvéből, amely megjelent: Fecske füzetek I. 2020. december 12. Publishdrive.

A füzetek témáinak kibontása a vonatkozó hivatkozásokkal megtalálható monográfiákban. (Újnőkorszak (2008); Lánylegény (2015); Anyádat! (2018); Női beszély (2019); illetve az Interneten is elérhető publikációkban, cikkekben vagy előadások leirataiban.