A görög paradeiszosz – díszkert.
Az Éden – termékeny föld és éltető víz, a rejtve őrzött kert,
az égi paradicsom mása. Amilyen a granadai
Alhambra Oroszlános udvara, közepén a tizenkét kőoroszlánnal, mely hátán az ősóceánt tartja.

Spanyolviasz
D-vitamin nap! Mennyiért is?

D-vitamin nap! Mennyiért is?

SZM/Felfedező * Úgy tűnik, Amerikában is van hálapénz, csak máshogy. A New York Times terjedelmes cikket közöl a Bostoni Egyetem endokrinológusáról, aki dollármilliárdos üzletágat épített fel a D-vitamin népszerűsítésével .
Miből lesz a cserebogár? Női hangok a keresztény-nemzeti kultúrában

Miből lesz a cserebogár? Női hangok a keresztény-nemzeti kultúrában

HORVÁTH JÚLIA BORBÁLA * A kulturális másodrendűség felismerése évtizedek óta folyik Magyarországon, elbeszélése az elmúlt közel egy évben megtörtént, és cselekvési stádiumba lépett.
Diszkósból disznós

Diszkósból disznós

FECSKE * Jeszenszky Zsolt a 24.hu portálnak adott interjút Azt mondjuk, ti vagytok a kretének címmel. Az alany nagyot akart villantani, de valahogy a nadrágba sikeredett a lényeg, mivel a disznó beszéd, az ordenáré kifejezések és a nőket sértő megjegyzések ellenszenvet váltottak ki. 
Új-Trianon Strasbourgban

Új-Trianon Strasbourgban

HJB * ‘Az igaz ügyért küzdeni még akkor is kötelesség, midőn már sikerhez nincsen remény (Deák F.).’ A történelem ismétli önmagát? Vagy a szereplők maradnak ugyanazok? Íme a Sargentini-jelentés eredeti összegzése, és a magyarországi támogatók.
A kulturális másodrendűség

A kulturális másodrendűség

Több mint fél éve, 2017 novembere óta vita folyik a Magyar Időkben Kinek a kulturális diktatúrája? címmel. Horváth Júlia Borbála hozzászólása. 
Az Alhambra

Az Alhambra

OROSZLÁNOS UDVAROK – Az Alhambra olyan, mint a szerelem és az álom: légiesen könnyű, ugyanakkor súlyos is. Egyszerre üdítő és lenyűgöző. Csak addig hat, amíg látod, amíg benne vagy.
Carmenek

Carmenek

SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY ● Pedro Soto de Rojas, a XVII. századi Granada barokk költője a következő sort írta egyszer egy könyve fedelére: „Sokaknak zárt Paradicsom, keveseknek nyitott kertek.” Federico García Lorca úgy érezte, a mondat talányos első fele a lehető legpontosabb meghatározása Granadának.
Cante jondo  – a „mély dal”

Cante jondo – a „mély dal”

Párizsi világkiállítás, 1900. A spanyol pavilon legnagyobb szenzációja néhány énekes. Úgy szakad fel torkukon a hang, mintha kút mélyéből, a föld alól törne elő a fájdalmuk. Produkciójuk magára vonja az egész város figyelmét. Mi ez a különleges előadás? Egy csapat andalúz cigány cante jondót, vagyis flamencót énekel.