Horváth Zoltán György műegyetemi mestertanár és magán könyvkiadó-vezető a madarasi magántelkén romoskodó kápolnát önálló kezdeményezéssel felújította, és ez évben megnyitotta a falubeliek, ill. az arra járók részére. Képes beszámoló.
Úrnapi kápolna megáldása Madarason
2019. augusztus 17.
Az 1789-ben újratelepített Madaras falu (ahonnan feleségem származik) központjában, két országút kereszteződésében található az idén 220 éves Nagyboldogasszony-templom.
Néprajzi különlegesség, hogy az úrnapi körmenetekhez két, ma is álló kápolna épült a templomtól mintegy 150-200 méterre fekvő telkeken, mégpedig pontosan a telekhatárokra.
A másik két oltárt a velük szemben található, kinyitott nagykapuban díszítették fel. Elképzelhető, mekkora menet vonulhatott itt végig az utcákon egykor!
E hagyományt a szocializmus sajnos elsorvasztotta, ma Madarason is csak a templom körül vonul a körmenet Úrnapon.
Az egyik kápolna hagyományos építésű, mintegy 100-130 éves parasztház telkén áll. A parasztház homlokzata vakolatdíszes, hatalmas tornáca van, belül búbos kemence, alatta boltíves pince, a kertben pedig óriási góré jelzi a klasszikus falusi építészeti jegyeket. Abban az időben, utóbbiak nélkül nem létezhetett egyetlen jóravaló parasztporta sem.
A telket megvéve kaptam hát egy válságos állapotú, végveszélyben lévő parasztházat, a telekhatáron álló romos kápolnával. A házat megmentettem, s a restaurálása valószínűleg még eltart egy darabig, de legfontosabb a kápolna felújítása volt.
A tönkrement deszkakapu helyett egy bácsalmási kovácsmesterrel míves kovácsoltvas ajtót csináltattam, a téglából rakott eredeti oltárasztal fölé, egy barna gránitlap keretre került a tűzzománc oltárkép.
A díszítés megőrzése, felújítása mellett fontos feladatunk volt a kép megóvása a vizesedésétől, a Kanizsár Sándor budapesti sírkőfaragó által készített gránitlap segítségével. Az oltárkép két oldalán látható gyertyatartót és a keresztet Koltai Sándor kiskunlacházai díszmű-kovácstól rendeltem.
A megszentelést Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek végezte. A szertartás után, a Nagyboldogasszony-búcsúhoz kapcsolódva az atya szentmisét mutatott be a falu plébániatemplomában.
Az eseményen jelen volt Nyírő Ferenc plébános, Juhász István polgármester, a Magyarok Nagyasszonya-oltárképet alkotó Pálfalvi Ilona a családjával, valamint a feleségem és négy gyermekünk, s a Baja közelében található falu számos lakója.
Nagy öröm számomra, hogy bár még csak néhány hét telt el azóta, a falubeliek rendszeresen megállnak egy imára a megáldott kápolnánál, keresztet vetnek, és friss virágot hoznak.
