„Különleges könyv jelent meg a Gondolat Kiadótól Horváth Júlia Borbála író, kulturális antropológus tollából: a Dunai história egyfelől útikönyv, másfelől történelmi esszékötet, harmadrészt pedig masszív szépirodalmi alkotás.”
Nagy Koppány Zsolt a kötetről, a Magyar Nemzet 2020. decemberi oldalain.
„Ha Közép-Európában utazgatunk, előbb-utóbb Trianonba érkezünk. Lelkileg. Ártatlan vízitúrának indul, a Duna mutatja az utat, de pár órán belül Európa áldott és kárhozott kanyarjaiban találjuk magunkat.”
Voltaképpen a folyó vezet a magyar történelem fejezetein: Visegrádon királyok találkoznak, Habsburg Mária hajón menti kincseit Bécs felé, Komáromnál kitelepített magyarok, svábok, szlovákok szökdösnek át a folyón, egy komorna ellopja a Szent Koronát, és a Dunakanyaron át kijuttatja az országból. Pozsonynál Árpád hadai csatáznak, és kisvasút kunkorodik a Koronázási templom körül, a kalauz magyarul kéri a jegyet, azután a vonat húz tovább Bécsbe, északabbra, Kazinczy nyelvén íródik a fogságnapló; megannyi helyszínen, Attila hun király korától a bősi vízerőmű megépítéséig rakódnak egymásra az időrétegek” – kezdi kötetét a szerző. (…)
Egyszerre tragikus és felemelő, mint ez az egész, gyakran laza és szabad asszociációkra épülő különleges könyv: „»Földünk nagy könyvében mily nagyszerű és büszkén írott egy lap Magyarország lapja! A hegyek óriás amfiteátrumként környezik az országot, és mindegyikök más korszakáról regél a Föld történetének.« Francia geográfus lelkendezett ekképp. Érthető. A Kárpátok köríve Pozsonytól Orsováig ezerötszáz kilométeres lánc. Tökéletes országhatár. Egy helyen, észak-nyugaton, ötjárásnyi bejárattal a Malacka–Szakolca végeknél. Egy helyen, délen, kijárattal az Adria felé”, áll például a Trianontól Bősig című fejezet elején.”
A teljes cikk itt olvasható: https://magyarnemzet.hu/kultura/a-duna-vezet-a-magyar-tortenelem-fejezetein-9090740/
