A Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztálya 2021-ben indította el a Do you speak Magyar? című falukutató projektet. Célállomások: a Felföld Kárpátaljával, Erdély, a Délvidék, valamint az Őr- és Várvidék. A résztvevő írók egy-egy határon kívül eső, magyar-lakta településen dolgoznak együtt, ahol felmérik, kik laknak ott, hogyan élnek és miként beszélik a magyar nyelvet.
A riportokat szociográfiai módszertannal felvesszük, a tájat, az ott lakók életmódját, történetiségét, adott esetben a problematikát rögzítjük. A jelenlegi állapot, a benyomások, élmények leírása szépirodalmi műfajban történik. Az életutak megjelenítéséhez kapcsolódhat más művészeti ág (pl. fotó, film, képzőművészet, zene). Célunk minden esetben az, hogy bizonyítsuk: a bejárt területen éltek, élnek és remélhetőleg mindig élni fognak magyarok.
A szépirodalmi szociográfiáról
A szociográfiai írás a kultúra kiemelkedő szegmense, formálója, hírvivője, a politika befolyásolója, a nép hangja. Kritikai műfaj, miáltal lehetséges fejlődni, vigasztalódni. A szépirodalom, ha úgy tetszik, sajátos diszciplínája párbeszédet teremt egymás életét nem ismerő társadalmi csoportok és a helyi kulturális rétegek között. Középtávú célunk, hogy a nagy múltú magyar szépirodalmi szociográfia visszaemelődjön a kortárs műfajok közé, és együttgondolkodásra, együtt-írásra hívja a magyarországi- és a határon túl élő, magyar nyelven alkotó írókat, író-jelölteket. A vállalás kiemelten magában foglalja új művek megszületésének inspirációját. Első táborunkat 2021-ben a felvidéki Várhosszúréten, a másodikat 2022-ben, a délvidéki Kispiacon rendeztük. 2023-as célpontunk Kárpátalja és Őrvidék volt, 2024-ben Erdélyben a Homoródmente és a Kalotaszeg régió egy-egy helyszínnel.
Miért éppen a Felvidék?
A magyarországi szociográfiai írásmód kezdete a ’Felföldön’ kezdődött (1920-as évek). Az adatgyűjtéshez felvidéki cserkészek is csatlakoztak a regös-mozgalommal, amelyből kifejlődött a SARLÓ-mozgalom (1928).Kassai, érsekújvári, pozsonyi, losonci egyetemi hallgatók járták a vidéket, hogy néprajzi és szociológia tárgykörben gyűjtsenek. Vezetőjük Balogh Edgár volt. (Tíz nap Szegényországban c.). A beszámolók a Prágai Magyar Hírlapban, a pozsonyi Magyar Újságban, az Új Szóban, a Vetésben, a losonci Mi Lapunkban, és a kolozsvári Korunkban jelentek meg. Ezen tradíciót szeretnénk továbbvinni, ill. kiterjeszteni a Kárpát-medence más tájaira is.
Erdélyben: az Erdélyi Fiatalok faluszemináriumának hallgatói (Demeter Béla, Jancsó Béla, Mikó Imre, Venczel József – a felvidéki falvak, a szegedi tanyavilág agrár-settlement kutatási programjának a József Attila s Fábián Dániel BMT-kérdőívvel indultak a magyar, és a vegyes lakosságú falvak összeírására. Eredmény: Mikó Imre az Erdélyi Fiatalok kiadásában 1932-ben megjelent – máig idézett, a korabeli román sajtóban is élénk visszhangot keltő – falufüzete volt; Az erdélyi falu és a nemzetiségi kérdés (Cseke Péter nyomán).
Magyarország és az Írószövetség szerepe
A MÍ Szociográfiai Szakosztály lehetőséget teremt a tagok és műveik megmutatkozására, valamint arra, hogy egymás között beszélgessenek az alkotási folyamatról, és az írások könyvvé, előadássá válása lehetőségéről. Szociográfiai szerzőink a neves és díjazott szerzőkön kívül tehetséges, fiatal alkotók, akik ismerkednek a műfajjal; magyarországiak, határon túliak egyaránt.
A projektet Dr. Horváth Júlia Borbála író, kulturális antropológus, a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztály elnöke vezeti. Az indulásról így ír: “Fentieket személyesen is átélhettem. 2017-ben három hónapot töltöttem Szlovákiában, a Felvidéken, egy írói ösztöndíj keretében (PIM-V4). Pozsonyban éltem, jártam a Dunát és a környék városait, hegyeit-völgyeit, miközben az ott élő emberekkel ismerkedtem. Az ottlét olyan, addig ismert, de nem átélt történelmi fájdalmakkal szembesített, amelyek által a próza és a valóság sajátos keveredése kiadta a kortárs szépirodalmi szociográfia műfaját. (Dunai história. Az aranyföveny; Tiszai história. Folyók násza. 2020/2024.)”
