Kötet Kárpátaljáról és a háborúról

Akit érdekel az élet, és nemcsak a sajátja, azonfelül a mások sorsával kívánja összehasonlítani, mi történik vele, valamint érdekli a Világ – na, annak KELL szociográfiát olvasnia! A Kárpát-medence felfedezése című szociográfiai sorozat kötetei a múltból rajzolnak ívet a korunkban is igaz emberi történetek felé – s mutatnak a jövő irányába. A Magyar Írószövetség és a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával az „örök” Kárpátalja bemutatására vállalkozott a Do You Speak Magyar? című projekt. A Béke és háború című, a sorrendben negyedik kötetet a MediaCom Kiadó gondozta, és a 2025-ös Ünnepi Könyvhétre jelent meg.

A sorozat ötlete – és igényének feltárása – Horváth Júlia Borbála projektvezető fejében született meg. Véleménye szerint napjainkban elvétve írnak olyan szépirodalmi szociográfiákat, amelyek különféle társadalmi csoportok, rétegek és tájegységek, vagy települések életmódváltozását tárnák fel, s amelyek a határainkon túlra került magyarsággal, a magyarnak megmaradással átfogón foglalkoznának. A szépírók csoportja hűséggel az eredeti szociográfiai műfajhoz, nem kisebbre vállalkoztak, mint a trianoni határokat körülvevő egykori országrészek magyarságának „szemrevételezésére”, egy-egy jellemző község mélyreható tanulmányozásával.

Igaz, ez csak egy szeletnyi magyar élet és magyar lélek, amelyből az egészre következtethetünk adott ország és a benne élő magyarság mindennapjaira. A kötet szerzői a felárt adatokat, történeteket és az emberi sorsokat száraz adathalmaz és statisztika helyett, elemzésekkel megfejelve tárják az olvasó elé. Gyors-riportok, szinte mélylélektani interjúk, családkutatás, naplószerű élményleírás, elmélyült esszék, gazdasági, politikai és más összefüggések elemzése, és persze sok-sok próza is szerepel az eszköztárban, akár lírai hangvétellel.

A Béke és háború – Kárpátalja / Tiszabökény című kötetnek sajátosan fájdalmas aktualitást ad a 2022 februárjától dúló valódi harc. Nem egyszerű kimondani: háború, ami pusztán egy szó, ami az értelmetlen, vagy értelemmel nehezen megmagyarázható öldöklést és rombolást jelenti.

Reakciónk az értetlenség és döbbenet, avval együtt, hogy olvassuk-halljuk a híreket, látjuk a világot, és tanulunk új kifejezéseket: „hibrid hadviselés (energetika és informatika, kibertér), proxy-háború (adott ország más ország katonáival harcoltat), gazdasági szankciós csomag, humanitárius segély, dróntámadás, kazettás bomba, Wagner-csoport (rejtélyes kilétű harcosok, vezetőjük azóta hasonló módon meghalt), Azov zászlóalj (az Azovsztal acélműben rejtőzködő ukrán harcosok), kényszersorozás stb.”

Horváth Júlia Borbára írja a bevezetőben: „A kárpátaljai falukutató tábor rendhagyóra sikerült. A háború kitörésekor elhatároztam, hogy a Do you speak Magyar? sorozat soron következő állomását nem halasztjuk el, de tekintettel a körülményekre, kifejezetten a háborúról fogunk írni. 2022. február 25-én, hasonlóan sok más civil emberhez, kimentem a Nyugati pályaudvarra. Más volt ez, mint 2015 nyarán, amikor a Keleti pályaudvarra mentem, hogy lássam a migráns-inváziót. Többen mondták: te is katasztrófaturista lettél? Nem, válaszoltam háborgó, de tiszta szívvel, és folytattam: ez a munkám.”

A határ túlpartján élők világáról és az emberekről az alkotók nem szenzációt keresve és nem is regényesen számolnak be, hanem leírják azt, amit a falvakban láttak, s amit olykor a családok asztalánál hallottak. A szépirodalmi szociográfia lényege az ember és életmódjának plasztikus ábrázolása, amely minden kötet sajátja.

A kötet szerzői neves írók, szociográfusok és pályakezdő fiatal szerzők (pl. Vári Fábián László, Zékány Krisztina, Tari István, Sarnyai Benedek, Petrusák János, Kopriva Nikolett, Horváth Júlia Borbála, Füzesi Magda, Doncsev Toso (stb.), valamint a karpatalja.ma és a Kárpátaljai Igaz Szó lapok tudósítói.

A teljes cikk itt olvasható: https://ma7.sk/kultura/majd-beke-lesz

Petrusák János

A Kárpát-medence felfedezése c. sorozat falukutató köteteiről az Oroszlános Udvar / Magyar glóbusz rovatban olvasható: https://oroszlanosudvar.hu/category/magyar-globusz/