A görög paradeiszosz – díszkert.
Az Éden – termékeny föld és éltető víz, a rejtve őrzött kert,
az égi paradicsom mása. Amilyen a granadai
Alhambra Oroszlános udvara, közepén a tizenkét kőoroszlánnal, mely hátán az ősóceánt tartja.

Magyar glóbusz
Cigány rabszolgaság

Cigány rabszolgaság

SZÁRAZ MIKLÓS GYÖRGY ● Cigány rabszolgaság Európában? A XIX. század derekán? Akkoriban, amikor Liszt tanulmányt ír róluk és zenéjükről?
Pokoljárók kézikönyve

Pokoljárók kézikönyve

SZEPESI ATTILA ● A középkorban Európa-szerte virágzó látomásirodalom emblematikus helye volt az írországi Szent Patrick-barlang. A pokol tornáca.

Szegény Buda!

BERTALAN FERENC ostrom-naplója
Egy ritka királynőnk – Ludovika

Egy ritka királynőnk – Ludovika

NEMESKÜRTY ISTVÁN ● Brigitte Hamann írja, hogy „a császárné-királyné, akárcsak később Erzsébet, lelkesült a magyarokért és azok is iránta.”
Vulkánokról és Vulkánházról

Vulkánokról és Vulkánházról

Komoly tudósok esküsznek rá, hogy egy vulkán tehet arról, hogy Frankenstein doktor és a Drakula gróf előtti első igazi vámpír, Lord Ruthven irodalmi alakja megszületett.
A diósgyőri vár

A diósgyőri vár

Elnézegetve Diósgyőr romjait, nem könnyű a falak közé odaképzelnünk a kockázó, kártyázó, malmozó lovagokat, a várkápolnába igyekvő királynét. Pedig valamikor nagy élet, pompás, fényűző udvari élet zajlott itt a hűvös, de romjaiban is látványos falak között.
Az ezeréves ördög

Az ezeréves ördög

SZEPESI ATTILA ● A XV. század harmincas éveiben Temesváron született a Magyar Savonarolának is mondott ferencrendi szerzetes, Pelbárt, akit a ritkán nyájas, inkább feledésre hajlamos utókor Temesvári Pelbártként tart számon.
Árva vára

Árva vára

Ha autóval kanyargunk északkeletnek az Árva folyó szűk völgyében, a várhoz közeledve ma is megcsap minket a történelem levegője.
A távoli tanítvány

A távoli tanítvány

SZEPESI ATTILA ● 1824 novemberében egy európai ereszkedett le a Belső-Himalája lejtőjéről Szabáthu brit őrállomásra. Szegényesen volt öltözve, a bennszülöttek viseletébe – durva lepedőbe.
Fák

Fák

Magányos, zord óriások és girbegurba törpék, égbe nyúlók és elterebélyesedők.
Kétezer éves Pécs

Kétezer éves Pécs

Régóta folyik a vita arról, hogy vajon 2-3. századi megjelenése óta folyamatosnak tarthatjuk-e Pécsett a városi létezést és a kereszténységet. Hogy a pannon-illir-kelta város romanizált lakossága vajon képes volt-e a „barbárokkal” szót érteni.
Mi a magyal?

Mi a magyal?

A kéldés igen eledeti, mégis hibás. Úgy kéne feltenni, hogy mi nem a magyal.